Vékony vagyok…ÉS nagyon BOLDOG!!!

2007 április 25. | Szerző: gekko...avagy a zseni átlát a káoszon!

 

Kérdem én mint 50kg alatti fiatal mi baj velünk mármint azokkal akik (sajnos az én esetemben is) nem tudunk és NEM, NEM AKARUNK, hízni csak simán nem jön ránk több 1év alatt 2kg-nál? Miért baj az, hogy mi így is jól érezzük magunkat, lehet kisebb méretekkel, rendelkezünk, de ne higgyék azt az új nevezet molettek vagy „normál testalkattal” meg áldott hölgyek, hogy mi éhezzünk az alakunkért, mert NEM mi ilyenek vagyunk nem kövérek lehet néha túl vékonyak de nincs semmi bajunk csak ilyen az alkatunk, nem kéne mindenkinek előítéleteket gyártania a „modell” de inkább úgy hívnám karcsú nőket illetően.

Van, aki sajnos beteg és azért, de nem feltétlenül anorexiás vagy bulémiás, vagy egyéb divatos betegségek elszenvedője, hanem mert túl gyors az anyag cseréje, vagy egyszerűen genetikailag örökölte a karcsúságot.

Persze vannak, akik nem adottságból kifolyólag vékonyak ezt köztudott, de nem kéne egy kalap alá venni azokkal, akik nem tehetnek róla.

Ezért kérek mindenkit, aki vékony vagy annak érzi magát, legyen büszke, nem, azért mert sikerült lefogynia, hanem azért mert ember és igenis a vékony 50kg alattiak is lehetnek szexik, boldogok, jó kedélyűek, és a vékonyak közt is van olyan, akin lehet azért mit fogniJ

 Én vékony vagyok 48kg és boldog vagyok igaz, szeretnék hízni még 5kg, de akkor se betegszem bele, ha nem fog sikerülni, mert boldog vagyok, elfogadtam a testem olyannak amilyen…És eddig nem volt panasz a vékony,hosszú, EREDETI (nem soványított) combjaimra.

Néha meg néznek az emberek, sőt néha nem mernek jól oldalba lökni, poénból, mert attól félnek összetörök, mint Samu a szertárban.

Attól még, hogy nincs NDK úszónő karunk, csípőnk, bírjuk a kiképzést.

Mi is el tudunk menni egyedül nagy bevásárolni szombat délelőtt…és ha kell haza, cipeljük a kosarakat a piacról, nem marad  a kosár fülén a kezünk, mint a morbidabb rajzfilmeken…

Boldog vagyunk, mert nem kell megvennünk a drága fogyasztó teákat.

És imádjuk a molett barátnőinket, csajokat, és igenis irigykedünk pár kiló fölöslegükért…

 

Terézanyu..avagy lenni vagy nem lenni…

2007 április 18. | Szerző: gekko...avagy a zseni átlát a káoszon!

 

Terézanyu ébredezik…

…pedig nem olyan jó volt téli álmot aludni…

Azt mondják az “okosok” azt kell megvenni, ami eladható…de mi van, ha az okosok tévednek…na akkor a szerencsétlen, aki megvette, szívhatja a fogát, ahogy azt én most teszem.

Sokszor elgondolkozok, azon mi lenne, ha nem tenném, meg amit kérnek, nem alkudnék még jobb árat, magasabb kedvezményt, hosszabb fizetési határidőt csak simán szarnék bele lesz, ami lesz alapon. Nem gondolnám át a következményeket, folyton kérdeznék, és nem cselekednék egyedül (néha muszájból), mi lenne akkor????Nem szeretne senki? Békén hagyna az összes kollega, ha baj van? Nem nekem kéne a bajos ügyletekkel foglalkozni? A jobb lenne?

1. verzió: Nem, mert akkor oda jutnék ahova sokan jutottak,sz***nék a nagyvilágra , az emberi kapcsolataimra, magamra, mindenre és mindenkire.

2. verzió:Jó.. megtennem feláldoztam magam, és akkor visszatérne a TERÉZANYU!!!Akinek sokan nagyon örülnének, csak akkor is tönkre mennének a dolgok körülöttem, mert egy ilyen poszt az életben sok dolog, elképzelés, álom, kapcsolat felhagyásával jár. De legalább elismernének…kell ennél több???

3. verzió: Igen kell…ezért egyiket sem választom, kinőttem a végtelen álmodozásból, nem mondom, hogy nem álmodok sok pénz, szerető férfit (most van, és lesz is, remélem)rendesen fizető munkát…mindez megvalósítható de egyébről már nem álmodozom, mert nem lehet az álmokra építeni de, álmok nélkül nem lehet várat építeni. Vagyis  3. verzió az, hogy nem leszek újra Terézanyu, de nem is képzelek szőke herceget fehér lovon(mert már eljött), se kacsalábon forgó villát(akkor nem lennék legalább egy dologhoz lekötve(lásd: lakáshitel min.20év), sok pénzt( mi lenne nélkülem a OTP-vel) se nagyon ciciket( ronda lenne úgyis 20év múlva), feneket (narancsbőr), szélesebb csípőt( nem találnék nadrágot), örökké szőrtelen lábakat( csődbe menne a DM) , maradok olyan amilyen…

Viszlát Terézanyu …hello régi én!!!

Lelkiismeret nélkül…

2007 április 11. | Szerző: gekko...avagy a zseni átlát a káoszon!

 Elég ma, most ebben a pillanatban elegem lett ebből az egész rohadt világból, de főleg abból, ami itt megy. A világon az egyik legundorítóbb dolog az, hogy némely ember kis királynak képzeli magát, és mindenkit tudatlan paraszt mellette, ezért nem alacsonyodik le erre a szintre, hogy meghallgassa az esetleg jó ötleteket, vagy simán oda figyelne arra melyik embertől, veszi el a “kenyerét”. Sajnos bele botlottam egy ilyen ultra modern, extra sok festékbe mártogatott, piócaszerű, Ursulla nővér (Dr. Bubóból) külsejű némberbe, akit sokan a főnökömnek hívnak. Lelkiismeret nélkül gyilkolja az ötleteimet, amiket aztán az általa csak értekezletnek hívott megbeszélésszerű “anyázás a másikra” összejövetelen persze feldobja és lássatok csodát. Eszik, mint a cukrot, persze én hiába mondanám, hogy ez az én ötletem volt héééééé. sz**** rá, megvonja a vállát max.

Éljenek a FÖNÖKÖK 3-szoros HIPP-HIPP HURRRÁ!HIPP-HIPP HURRRÁ!HIPP-HIPP HURRRÁ!

 

Élj úgy, hogy a végén jót röhöghess ha lepörög az életed…

2007 április 9. | Szerző: gekko...avagy a zseni átlát a káoszon!

 Nem akartam menni.. húztam-halasztottam még el nem jött a húsvét…és a velejáró böjt, ami nekem most nem a hús megvonását jelentette, csak a szokásos mikulást. Visszatérve az elejére, nem akartam menni, mert nem éreztem felkészültnek? Biztosnak? Határozottnak? Normálisnak? Magam ahhoz, hogy felszálljak az számomra még új népligeti buszpályaudvarról induló Szentesi buszra. De megtettem, húztam a számat, mégis csak húsvét meghat nekem is, vannak azért még, élő rokonaim, akiket illene még a kaszás előtt meglátogatni. Felszálltunk és sikerült legyőzni a “félelmet” és biztosnak érezni, hogy nekem ott helyem a szerelmetesem mellet akkor, amikor végre hazalátogat a szülői kúriába. Lehet nevetséges, hogy tartottam ettől a szertartásoktól, de most valahogy nehezebb volt elindulni, mert most tudtam (tudom) hogy lenne mit veszteni, ha nem állnék a sarkamra.

Teszem hozzá nem volt olyan rossz. Sőt nagyon is jó volt megismerni annak az embernek a szüleit, akit a világon a legjobban szeretek.(bocsi Anyu te mégis csak az anyám vagy, maradsz:)

Annyit még hozzáfűznék, hogy esetleg van olyan ember, aki fél a leendő remélhetőleg anyós-após jelöltektől. Felejtse el a félelmet, mert nem hozzájuk meg illetve nem őket kell elvenni.

 

végig kell ezt nekem nézni?

2007 április 7. | Szerző: gekko...avagy a zseni átlát a káoszon!

Hol kéne kezdeni???? Hát szerintem most vágjunk bele a közepébe….

Volt egy ember az életemben, aki nagyon sokat jelentett, igaz nem voltunk túl sokat együtt összesen kétszer 2 hónapot… Ráadásul, amikor elsőre egymásba gabalyodtunk akkor ért véget mindkettőnk előző kapcsolata. Nem akartunk sokat egymástól, csak kicsit átvészelni  a szakítás utáni üres hónapokat. Összejöttünk… Eleinte csak kóstolgattuk egymást, majd belemelegedtünk komoly dolog nem történt. Akkor. Majd hirtelen ötlettől vezérelve szét váltak útjaink, nem kerestük egymást, kerültük a közös találkozási pontokat. Majd október 22-én addig-addig nyomogattam a telefonom valami esti randi lehetőségét kutatva míg kat-kat és lásd képernyő ablakán a világosabb rész az ő nevén telepedet le.Kat-kat újra és kész is volt az sms. küldés gomb a jobb felső sarokból…eltelik 10perc semmi…eltelik még 30perc semmi…beláttam ma se megyek sehova…elmentem fürödni majd aludni…másnap sms-ébresztet-ma tali?- írta szőke hercegem….teszem hozzá ekkor kellet volna lehúznom a wc-én a telefont. Ezek után összejöttünk már, mint randi után, na akkor persze már igazi párként mutatkoztunk. Szerelem nem, dehogy tagadtam az első héten mindenkinek. Majd egy romantikus hétvége után már tuti volt. SZERELEM! Még hozzá talán az első olyan, amit igazán viszonoztak, nem csak egy oldalú, amikor az egyik fél rózsaszín fényben táncol a másik, pedig csak úgy jól érzi  magát a másikkal. Ez egy igazi elő szerelem volt. Ami végig kíséri a többit és életed végéig szívesen, vagy olykor sírva gondolsz vissza.

Hogy miért írtam le első igazi szerelmem tömörítet történetét? És mi köze ennek a címnek?…….. Csupán, azért mert igaz megtalálod a remélhetőleg utolsó szerelmed, akivel talán közös életet tervezel, illetve kezdesz. Akkor persze elő jön az ő első igazi szerelme. És akkor nem tudod elviselni azt, hogy nem te vagy neki az első igazi. pedig te akarsz az lenni, és ne már hogy egy cipős dobozból előkerült képen lévő rövid hajú (amikor neked hosszú) egyszer szőke egyszer barna(pedig te 2 éve akarsz újra barna lenni, és nem a  mahagóni és a sötétbarna között lebegni) ráadásul vagy 2számmal nagyon mellel rendelkező hölgyeményen mosolyog életed szerelme, persze a csajnak azért te találsz hibát, most elsőre a csípőjét.( ami szintén 2zámmal nagyobb az átlagnál persze a csaj sincs 50kg több, öröm az ürömben.)Ez zavar téged pedig tudod, hogy nem kéne de mint minden nőben benned van hogy miért pont ő és miért kell nézegetni őket már Mint az exeket. miért kell találkozni a régi ajándékokkal, levelekkel, képekkel. Aztán rájössz nincs miért féltékenykedni. hisz ő a múlt te, pedig ha abba hagyod a hisztit akár a jövő is, lehetsz…

Ezért kell végig nézned, hallgatnod az exes sztorikat. Hogy megtanuld, mit ne tegyél, hogy ne te legyél a következő kép a dobozban. 

 

Minden nap…

2007 március 23. | Szerző: gekko...avagy a zseni átlát a káoszon!

Nagyon nem szerethet engem oda fönt valaki, mert 2hét betegség után most a másik beszerző kolléga dőlt ki. Amikor én voltam itthon nem éreztem át mennyi probléma is gyűlhet fel ha az embernek új főnöke van és egyedül csinál mindent.( Amit kb. 3 embernek kéne) plusz informatikusnak is kell lenned ahhoz hogy eltud magyarázni az új kollégáknak hogy miért ilyen a program amivel dolgoztok és hogyan is müködik.Nem az a probléma hanem az hogy reggelente bemegyek és 30 mail vár a fejenként  a fönököktől.Na ez az amit nem szeretek.

Egyébként kösz jól vagyok….